Forrás: www.magyarorszag.hu
1. A zenés-táncos rendezvény fogalma
A zenés, táncos rendezvény olyan rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.
A zenés, táncos rendezvény lehet rendszeres - azaz adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott, valamint alkalmi - azaz adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott - rendezvény.
A hatályos joganyag szolgáltatási tevékenységként kizárólag azon zenés, táncos rendezvényekre tartalmaz sajátos szabályozást (anyagi jogi követelményeket és engedélyeztetési kötelezettséget), amelyeket
- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben tartanak, vagy
- a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (szabadtéri rendezvény).
Nem minősül zenés, táncos rendezvénynek, hiszen megszervezése - főszabály szerint - nem klasszikus értelemben vett szolgáltatási tevékenység ugyanakkor
- a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény,
- a választási gyűlés,
- a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartás, rendezvény,
- a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvény, valamint
- a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvény.
2. A tevékenység feltételei, biztonsági terv
Általánosságban elmondható, hogy a rendezvény szervezőjének kell megteremtenie és folyamatosan biztosítania a rendezvény biztonságos lebonyolításának a feltételeit, ebben a körben rendelkeznie kell biztonsági tervvel, amelynek tartalmaznia kell:
- a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét,
- a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét,
- a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását,
- a biztonsági személyzet létszámát,
- az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást, valamint
- szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.
A rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, valamint felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, ha az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről.
A vendégek tájékoztatása körében a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.
A zenés, táncos rendezvény szervezőjének gondoskodnia kell elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.
A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetnek kell végeznie. Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie. (A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.)
A rendezvény szervezője a fiatalkorúak védelme érdekében
- amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához,
- a beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz)
kötheti.
3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások
3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság
A zenés, táncos rendezvény, valamint szervezése tekintetében
- a rendezvényszervezési engedélyt kiadó,
- az engedélyezett rendezvényekről nyilvántartást vezető, valamint
- a zenés, táncos rendezvények megtartását, valamint megszervezését ellenőrző
- hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a rendezvény helye szerinti településen, Budapesten pedig a rendezvény helye szerinti kerületben illetékes jegyző jár el.
A zenés, táncos rendezvény megtartását és megszervezését emellett - jegyzői összehangolás mellett - ellenőrzi
- a rendezvény helye szerint illetékes fővárosi, illetve megyei kormányhivatal kistérségi (Budapesten kerületi) népegészségügyi intézete,
- bármely hatóság, amelyet jogszabály erre egyébként feljogosít.
3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (rendezvénytartási engedély kiadása iránti eljárás)
Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély birtokában tartható.
Kiemelendő, hogy - szemben a szolgáltatási tevékenységek engedélyezésére vonatkozó más eljárásokkal - a rendezvénytartási engedély nem teljes mértékben úgynevezett "egyablakos" eljárás; ennek megfelelően a rendezvénytartási engedély nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb - például egyes termékek forgalmazásához szükséges - engedélyek beszerzése alól. Ugyanakkor az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható.
Hasonlóképpen, a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott rendezvénytartási engedély iránti kérelem esetében a - jogszabály által kötelezően előírt - hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni.
3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja
Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének ellenőrzése útján biztosítsa a rendezvények biztonságos, és a vendégek igényeit is kielégítő megtartásának a feltételeit. Emellett az adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a rendezvényekről megfelelő adatok álljanak a jegyző és az ellenőrzési hatáskörrel rendelkező további hatóságok rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladataik ellátásához, valamint a nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.
3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek
Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetőjének, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be. § Az építmény üzemeltetője az építmény tulajdonosa, kivéve, ha az építményt jogszabály vagy szerződés alapján más természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó működteti. §
A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban, továbbá postai úton írásban lehet benyújtani a szálláshely fekvése szerint illetékes jegyzőnél (polgármesteri hivatalban).
Az elektronikus ügyindítás jelenleg technikai okokból nem lehetséges.
Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni
- a kérelmező és - ha a kérelmet képviselő útján nyújtja be - képviselője a nevét, lakcímét vagy székhelyét, valamint
- a kérelmezőnek a zenés-táncos rendezvény szervezésének engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmét.
Akár tulajdonosként, akár más jogcímen használja az üzemeltető az építményt, az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét is.
Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
- a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,
- a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,
- a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
- a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
- a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,
- a biztonsági tervet,
- amennyiben ezt jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot,
- az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot
- az eljárásért fizetendő illeték, valamint a szakhatósági közreműködésekért fizetendő díj vagy illeték megfizetésének igazolása.
3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok
A zenés, táncos rendezvényekre vonatkozó rendezvényszervezési engedély kiadása iránti eljárásban szakhatóságok működnek közre. E hatóságokat nem kell a szálláshelyet üzemeltetni kívánó szolgáltatónak megkeresnie, ezt az engedélyezési eljárást lefolytató jegyző teszi meg. Az ügyfélnek azonban az engedélyezési eljárásért fizetendő illetékkel együtt a szakhatósági eljárásokért fizetendő illetékeket is meg kell fizetnie, és azok megfizetését a kérelem benyújtása során igazolnia kell.
A részt vevő szakhatóságok az alábbiak:
- a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete,
- az általános építésügyi hatóság (azaz az építésügyi hatóságként kijelölt jegyző), a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki,
- a tűzvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a tűzvédelmi hatóság
- a rendőrség.
Az eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésére nincs lehetőség.
3.2.4. Az engedélyezési eljárás lefolytatása
Az engedélyezési eljárás megindításáról a jegyző a szolgáltatót értesíti, amely értesítésnek tartalmaznia kell a jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó rövid tájékoztatást is, továbbá - ha alkalmazásának feltételei fennállnak - az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ha az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt és a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, másik hatóság vagy szakhatóság az eljárásra nem jelölhető ki, és az ügyfelet megilleti a kérelmezett tevékenység folytatásának joga.
Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot is. §
A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.
3.2.5. Ügyintézési határidő
A kérelmet a jegyzőnek 20 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia. Ezt a határidőt a jegyző egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A szakhatóságoknak 15 nap áll rendelkezésükre szakhatósági állásfoglalásuk megadására, amely nem számít bele a fenti határidőbe. A szakhatóság vezetője a szakhatóság eljárására irányadó határidőt szintén egy alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja.
Ha a jegyző vagy bármely szakhatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a szolgáltatóval. A szolgáltatót az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról.
Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a szakhatóság a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem adott ki állásfoglalást, vagy a jegyző a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot,
- a szakhatóság mulasztása esetén a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, és
- az eljáró hatóság mulasztása esetén az ügyfelet - külön döntés nélkül is - megilleti a zenés, táncos rendezvény megszervezésének a joga.
3.2.6. Az eljárás lehetséges eredményei
Ha a kérelem, mellékletei, a rendezvény tervezett helyszíne vagy a rendezvény körülményei, megszervezésének tervezett módja nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a jegyző a kérelmet elutasítja.
Ha a kérelem, a rendező és a rendezvény bizonyos - akár a szakhatóság által támasztott - feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a jegyző vagy felhívja az ügyfelet a hiányosságok pótlására, vagy feltételes engedélyt ad. A feltételes engedély alapján a szolgáltatási tevékenység csak a feltételek megtartásával folytatható.
Ha a kérelem és a rendezvény is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a jegyző a rendezvényszervezői engedélyt kiadja.
3.2.7. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek
A jegyzőnek az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni.
A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként szintén az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni.
Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni. §
3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartás
A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő lejártakor - a zenés, táncos rendezvényt nyilvántartásba veszi, és arról igazolást állít ki a kérelmezőnek. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi. §
A nyilvántartás tartalmazza
- az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (zenés, táncos rendezvény szervezése),
- a zenés, táncos rendezvény nyilvántartásba vételi számát,
- a kérelmező nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozói nyilvántartási számát vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát,
- a zenés, táncos rendezvény megnevezését,
- a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,
- a zenés, táncos rendezvény gyakorisága, megtartásának napját, kezdésének és befejezésének időpontját,
- a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületét,
- a rendezvény befogadóképességét, valamint
- a rendezvénytartás megszűnésének időpontját.
A jegyző törli a nyilvántartásból azt a szálláshely-szolgáltatót, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban nem jogosult, azaz praktikusan azt a szolgáltatót, akinek a rendezvénytartási engedélyét visszavonták.
3.4. A rendezvényszervező bejelentési kötelezettsége
Az rendezvényszervezői engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba hivatalból bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki.
Ha a módosítás olyan jellegű, hogy az valamely szakhatóság jogkörét érinti, arról a jegyző az érintett szakhatóságot értesíti. Ha azonban a szakhatóság nyilatkozata alapján szükséges, a jegyző új engedélyezési eljárást folytat le.
A tevékenység megszüntetését az igazolás leadásával egyidejűleg a rendezvényszervezőnek haladéktalanul be kell jelentenie a jegyző felé. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt - hivatalból - visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból.
A bejelentési kötelezettségek teljesítése mellett illetéket, illetve díjat nem kell leróni.
3.5. Hatósági ellenőrzés és szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
3.5.1. A rendezvények hatósági ellenőrzése
A zenés, táncos rendezvény szervezésére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a jegyző, illetve a jegyző által összehangolt módon további hatóságok ellenőrzik, és eljárnak ezek megsértése esetén. §
Az ellenőrző hatóságok
- az építésügyi hatóság kivételével - egy éven belül legalább egyszer kötelesek a rendszeres rendezvények helyszínét ellenőrizni olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt,
- az alkalmi rendezvényt szükség szerint ellenőrzik annak időpontjában,
- a rendszeres rendezvény helyszínén a zenés, táncos rendezvények időpontjában egy éven belül - az építésügyi hatóság, valamint a munkaügyi és munkavédelmi hatóság kivételével - legalább két ellenőrzést kötelesek végezni.
A hatósági ellenőrzés koordinálását a jegyző végzi. A rendezvény időpontjában történő ellenőrzések végrehajtása során a hatóság törekszik arra, hogy a zenés, táncos rendezvény résztvevőit a lehető legkisebb mértékben zavarja.
3.5.2. Általános szolgáltatásfelügyeleti intézkedések
Ha a zenés, táncos rendezvény helyszíne a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra zenés, táncos rendezvény tartását megtiltja. §
A jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja, ha
- az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,
- a rendezvény szervezője a jogsértést megállapító, illetve a rendezvény tartását ideiglenesen megtiltó határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget az abban foglaltaknak.
3.5.3. A rendezvény megtartásának idején alkalmazható szolgáltatás-felügyeleti intézkedések
A rendezvény megtartásának időpontjában lefolytatott ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:
- figyelmezteti a rendezvényszervezőt, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, és nincs helye a rendezvény azonnali, a helyszínen történő felfüggesztésének,
- felszólítja a rendezvényszervezőt a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására.
- a tapasztalt jogsértésről értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez,
- a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti.
Ha az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni:
- a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése,
- a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya,
- az engedély hiánya,
- a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár,
- a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.
3.6. Jogorvoslatok
A jegyző érdemi döntései, így különösen
- a rendezvényszervezői engedély kiadása iránti kérelmet elutasító,
- a zenés, táncos rendezvény tartását ideiglenesen megtiltó, valamint
- az engedélyt visszavonó
döntése ellen a jegyzőnél előterjesztett, de a jegyző székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz címzett fellebbezést lehet előterjeszteni.
Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 forintot kell megfizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra felragasztva kell leróni.
A másodfokú határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében a közigazgatási ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt jegyző útján, de minden esetben a döntést hozó hatóság elleni keresetlevélben. §
A további ellenőrző hatóságok által hozott határozatok ellen is vagy fellebbezésnek, vagy felülvizsgálati kérelemnek van helye, amelyet a határozatot hozó első fokú hatóságnál kell előterjeszteni. A jogorvoslati lehetőségek részleteiről a határozat jogorvoslati záradékából tájékozódhat.
A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
4. A szolgáltatási tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatása
A szolgáltatási tevékenység kapcsán nincs olyan ágazati szabály, amely alapján az, aki e tevékenységet a letelepedése szerinti (EU, EGT) tagállamban jogszerűen folytatja, külön engedély vagy bejelentés megtételére lenne köteles a Magyarországra irányuló határon átnyúló - azaz letelepedés nélküli, alkalmi vagy átmeneti jellegű - szolgáltatásnyújtás esetében.
5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok
- a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet,
- a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény,
- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény.
- A teljesség igénye nélkül javasoljuk az alábbi jogszabályok tanulmányozását is a tevékenység vagy engedélyeztetése megkezdését megelőzően, illetve annak során:
- a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény,
- az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet,
- az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet,
- az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet.
