Mikor kell tűzvédelmi tervezőt alkalmazni?

Építtetők, építészek és ingatlanfejlesztők gyakran kérdezik, kell-e tűzvédelmi tervezőt bevonni egy építéshez vagy átalakításhoz. A válasz két részből áll. A tűzvédelmi dokumentációt, és ezzel a tűzvédelmi tervezőt, a jogszabály csak meghatározott esetekben írja elő. A tűzvédelmi követelményeket viszont akkor is be kell tartani, ha tűzvédelmi dokumentáció nem készül.

Az alábbiakban összefoglaljuk, mikor kötelező a tűzvédelmi tervező, mikor nem, és mikor érdemes mégis bevonni. Kitérünk arra is, hogy a tervezés mely szakaszában érdemes ezt megtenni, és mit jelent mindez egyszerű bejelentéssel épülő lakóháznál. A cikk a 2026. novemberi jogszabályi állapotot tükrözi. Egy konkrét építménynél mindig a hatályos szöveget és az épület adatait kell vizsgálni.

Mikor kötelező a tűzvédelmi tervező?

A tűzvédelmi tervezőt a tűzvédelmi dokumentáció teszi szükségessé. Az 1996. évi XXXI. törvény (Ttv.) 21. § (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció. A (2) bekezdés szerint ezt csak olyan természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik.

A „jogszabályban meghatározott eset” a jelenlegi szabályozásban a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 3. mellékletének 11. sora. Ez a mi szakmai értelmezésünk, és a Magyar Építész Kamara (MÉK) Tűzvédelmi Tagozatának 2025. augusztus 27-i állásfoglalása is így olvassa.

A 11. sor szerint tűzvédelmi szakkérdést kell vizsgálni az építési, bontási, használatbavételi és fennmaradási engedélyezési eljárásban, ha az építmény:

• közepes (KK) vagy magas (MK) mértékadó kockázati osztályú,
• alacsony kockázati osztályú (AK), és 6-nál több lakás vagy üdülőegység van benne, vagy nevelési, oktatási vagy szociális rendeltetést tartalmaz, vagy az összes szint nettó alapterülete 1000 m² fölött van,
• nagyon alacsony kockázati osztályú (NAK), lakó- és üdülőépület kivételével, és az összes nettó alapterülete 1000 m² fölött van, valamint van 100 m²-nél nagyobb közösségi helyisége, vagy az összes nettó alapterülete 2000 m² fölött van,
• állvány jellegű építmény, amely 100 főnél több ember egyidejű tartózkodására alkalmas.

Új épület építési és fennmaradási engedélyezési eljárásában a tűzvédelmi dokumentáció tartalmát a 281/2024. Korm. rendelet 2. mellékletének 6.1. pontja határozza meg.

Honnan tudható a kockázati osztály?

A kockázati osztályt az OTSZ (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) 10-12. §-a alapján kell meghatározni. Az épület a legszigorúbb kockázati egységének megfelelő osztályt kapja, de négy építményszint fölött legalább alacsony (AK), hét fölött legalább közepes (KK), tizenöt fölött pedig magas (MK) kockázati osztályba kerül (OTSZ 12. § (3) bekezdés).

A szintszám mellett az is számít, milyen magasan vagy mélyen van a legfelső és a legalsó szint a kijárati szinthez képest, tehát a pince is, valamint mekkora a legnagyobb helyiség befogadóképessége (OTSZ 1. melléklet 1. táblázat).

Mikor nem kötelező?

Tűzvédelmi dokumentáció és tűzvédelmi tervező a következő esetekben nem kötelező:

• Egyszerű bejelentéssel építhető új lakóépület. A 281/2024. Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint ilyen a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület, ha a szomszédos, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozását nem kell megerősíteni. Kivétel a nemzeti emléknek minősülő műemlék telkére tervezett lakóépület. A 3. melléklet 11. sora az egyszerű bejelentést nem sorolja fel. Az építészeti műszaki leírásnak ilyenkor is tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy a 3. mellékletben rögzített szakkérdések vizsgálati feltételei fennállnak-e (281/2024. Korm. rendelet 1. melléklet 3.1.1.4. pont).
• Kisebb lakóépület engedélyezése. Nagyon alacsony kockázati osztályú lakóépületnél a 11. sor szerinti szakkérdés nincs. Alacsony kockázati osztályú lakóépületnél legfeljebb 6 lakásig és 1000 m² összes nettó alapterületig nincs.
• Építési engedélyhez és kivitelezési dokumentációhoz nem kötött munka. A MÉK Tűzvédelmi Tagozatának állásfoglalása szerint ide tartozik az átalakítás, a bővítés és a rendeltetésváltás, valamint az építéssel nem járó használatváltás, például amikor egy raktárban a tárolt anyag vagy a tárolási mód változik. Ha viszont egy meglévő épület bővítése építési engedélyhez kötött, a 281/2024. Korm. rendelet 2. mellékletének 6.2. pontja szerint tűzvédelmi dokumentáció kell, a bővítés által érintett tartalommal.

Ez nem azt jelenti, hogy ilyenkor nincs tűzvédelmi követelmény. Az OTSZ 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint a követelményeket a tervezésnél, az átalakításnál és a rendeltetésmódosításnál, valamint a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló körülmények vagy feltételek változásakor is be kell tartani. Ha nincs tűzvédelmi dokumentáció, a követelményeket az építész és a szakági tervezők mutatják ki a saját munkarészükben. A MÉK Tűzvédelmi Tagozatának állásfoglalása ezt a munkarészt - a tűzvédelmi dokumentációtól megkülönböztetve - tűzvédelmi tervfejezetnek nevezi; ez nem azonos a tűzvédelmi tervező által készített önálló tűzvédelmi tervfejezettel, amelyről lentebb írunk. A tűzvédelmi tervezőtől megrendelt önálló tervfejezet előkészítéséről a tűzvédelmi tervfejezet megrendelését bemutató cikkünkben írtunk.

Mikor érdemes mégis tűzvédelmi tervezőt bevonni?

A legfontosabb szempont a felelősség. A MÉK Tűzvédelmi Tagozatának állásfoglalása szerint, ha nem tűzvédelmi tervező állapítja meg a követelményeket és a megoldásokat, a kimutatók teljes és közös polgári és büntetőjogi felelősséggel tartoznak értük, ugyanúgy, mint a tűzvédelmi tervező.

Gyakorlatban a következő esetekben érdemes megfontolni:

• A küszöbök közelében. Ha a szintszám, a pince, a lakásszám, az összes nettó alapterület vagy egy helyiség befogadóképessége a fent említett határok közelébe esik, a besorolást érdemes a tervezés elején tisztázni.
• Rendeltetésváltásnál. Ilyen például, amikor irodából szálláshely lesz (ezt a példát a MÉK állásfoglalása is említi).
• Használatbavételnél. A tűzvédelmi szakkérdést a 3. melléklet 11. sora szerint a használatbavételi eljárásban is vizsgálják.
• Kivitelezéskor. Ha van tűzvédelmi dokumentáció, a felelős műszaki vezető köteles a benne szereplő követelményeket megvalósítani, és erről nyilatkozni (Ttv. 21. § (5)-(6) bekezdés).

Egy közelmúltbeli esetünkben egy kétlakásos lakóépület engedélyezéséhez a tűzvédelmi dokumentáció nem volt kötelező. Tűzvédelmi döntést mégis hozni kellett: ha az épület társasháznak minősül, 15 perces homlokzati tűzterjedési határértéket kell teljesítenie, ha viszont tűzterjedés ellen védelemmel elválasztott sorházként kezelhető, homlokzati határérték nélkül is megfelelhet. Az eset jól mutatja, hogy a tűzvédelmi dokumentáció hiánya nem jelenti a tűzvédelmi döntések hiányát.

Hogyan vonja be a tűzvédelmi tervezőt? Tervfázisonként

A bevonás időzítése legalább annyira számít, mint maga a döntés. Az alábbiakban tervfázisonként összefoglaljuk, mi történik, és mikor érdemes a tervezőt felkérni.

Koncepció, vázlatterv: a legkorábbi pont

A tűzvédelmi műszaki irányelvek (TvMI) az épület tűzvédelmi koncepciójának kidolgozását az építésügyi tűzvédelmi tervező vagy a tűzvédelmi szakértő feladatának tekintik (például TvMI 8.6:2025.02.01., H melléklet 1. pont; TvMI 3.6:2025.02.01., A melléklet A.1. pont). A koncepció a védelmi célok, a védelmi szintek és a hozzájuk rendelt eszközök és feltételek összessége. A TvMI ajánlás, nem jogszabályi kötelezettség.

Miért érdemes ilyen korán? A kockázati osztály és a szakkérdés-küszöbök a tervezés elején dőlnek el: szintszám, pince, lakásszám, alapterület. Ha az engedélyezési terv már kész, a tűzvédelmi igény alaprajzi és szerkezeti módosítást hozhat. Tapasztalatunk szerint a későn bevont tűzvédelem javítóműhelyként működik, a korán bevont pedig tervezőtársként. Ez a mi szakmai álláspontunk, nem jogszabályi előírás.

Engedélyezési terv

Hogy mikor kell tűzvédelmi dokumentáció, azt a fentiek szerint a 281/2024. Korm. rendelet 3. mellékletének 11. sora mondja meg. A tartalmát a 2. melléklet 6.1. és 6.2. pontja adja. Az építtető szempontjából az a hasznos, hogy mit kap: a 6.1.1. pont szerinti műszaki leírás tizenegy témát fed le. Ezek a kockázati osztályba sorolás, a technológia tűzvédelme, az építési termékek és épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei, a tűzszakaszolás, a tűzterjedés gátlása és a tűztávolság, a hő és füst elleni védelem, a robbanás elleni védelem, a tűzoltósági beavatkozás feltételei, a kiürítés és a mentés, a gépészeti, villamos és villámvédelmi követelmények, a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések, valamint a biztonsági jelzések. A 6.1.2. pont szerinti rajzok: helyszínrajz, alaprajz, homlokzat és metszet.

Beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés: külön hatósági út

Ha jogszabály vagy hatósági előírás alapján beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés kötelező, a létesítését, átalakítását és bővítését a tűzvédelmi hatósággal előzetesen engedélyeztetni kell, a használatbavételét és a megszüntetését pedig előzetesen be kell jelenteni (Ttv. 20/A. §). Ez az építési engedélytől független, külön hatósági eljárás. Szerintünk ezért ilyenkor az ütemezés miatt is érdemes a tervezőt korán bevonni.

Kivitelezési dokumentáció és kivitelezés

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdése szerint kivitelezési dokumentáció alapján végezhető többek között az építésügyi hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, valamint az az építőipari kivitelezési tevékenység, amely az építmény tűzvédelmi jellemzőinek változását és szigorúbb kockázati osztályba sorolását eredményezi. A kivitelezési dokumentációt az 1. melléklet szerint kell elkészíteni, és ennek II. részének 4. pontja tűzvédelmi munkarészt nevez meg. Ebben szerepel többek között a kockázati osztályba sorolás, az épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei, a tűzterjedés elleni védelem, a kiürítés, a hő és füst elleni védelem, a villamos és villámvédelmi rendszer, a tűzoltósági beavatkozás feltételei és a beépített berendezések. Azt javasoljuk, hogy ezt ugyanaz a tervező vigye, aki az engedélyezési tervet készítette.

Egyszerű bejelentésnél a MÉK Tűzvédelmi Tagozatának tájékoztatója szerint az ahhoz készített tervdokumentáció betöltheti a kivitelezési terv szerepét, tűzvédelmi szempontból pedig elégséges lehet, ha az épület egyetlen lakóegységet tartalmaz, és a környező épületektől tűztávolságon kívül áll, vagy a vele egy telken álló épületekkel egy tűzszakaszként kialakítható.

A kivitelezés alatt is számít a tervező elérhetősége. A felelős műszaki vezető köteles a tervezési hiányosságok megszüntetését a tervezőnél és a beruházónál kezdeményezni (Ttv. 21. § (5) bekezdés). Ezért érdemes a megbízásban rögzíteni, hogy a tervező a kivitelezés alatt is rendelkezésre áll a felmerülő eltérések kezelésére.

Használatbavétel

Egyszerű bejelentés alapján felépített épületre is használatbavételi eljárás kell: a kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a használatbavétel előtt nyújtja be (281/2024. Korm. rendelet 35. § (1) bekezdés). Ha van tűzvédelmi szakkérdés, a használatbavételi dokumentáció tűzvédelmi tartalmát a 2. melléklet 6.3. pontja adja, többek között a megfelelőséget igazoló dokumentumokkal, mérési jegyzőkönyvekkel és felülvizsgálati iratokkal. A TvMI 9.3:2022.06.13. (Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv) ajánlja, hogy az engedélyek, az eltérések és a jóváhagyások egy kézikönyvben, időrendben legyenek összegyűjtve (5.1. pont).

Használat közben: rendeltetésváltás

A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, a termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal be kell jelenteni a tűzvédelmi hatóságnál (Ttv. 20. § (1) bekezdés). Építési engedély nélküli rendeltetésváltásnál is lehet tehát tűzvédelmi hatósági bejelentési kötelezettség, és a kockázati osztály megítéléséhez érdemes tűzvédelmi tervezőt bevonni.

Egyszerű bejelentés: mi a teendő?

Egyszerű bejelentésnél a kötelező dokumentáció nem tartalmaz önálló tűzvédelmi munkarészt. A 281/2024. Korm. rendelet 1. mellékletének 3. pontja az építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági és más leírásokat sorolja fel, tűzvédelmit nem. A tűzvédelmi dokumentáció tartalmát a 2. melléklet 6. pontja adja, de az az engedélyezési eljárásra, illetve a használatbavételre szól. A MÉK Tűzvédelmi Tagozatának tájékoztatója is rögzíti ezt, és hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti azt, hogy az egyszerű bejelentés alapján megvalósuló lakóépületekre ne vonatkoznának tűzvédelmi előírások. Az OTSZ követelményei érvényesek, a kivitelezési dokumentáció legalább az egyszerű bejelentés dokumentációjával azonos tartalmú, használatbavételi eljárás pedig kell.

A második lakással megjelenik az épületen belüli tűzterjedés elleni védelem. A lakó rendeltetésű, nagyon alacsony vagy alacsony kockázati osztályú kockázati egységben a lakások közötti elválasztó falak legalább EI 30 tűzállósági teljesítményűek (OTSZ 36. § (1) bekezdés). Egy építményszerkezetet pedig nem lehet az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezettel alátámasztani (OTSZ 16. § (6) bekezdés), ezért az elválasztó fal követelménye a tartószerkezetét is megemelheti. A MÉK tájékoztatója példával szemlélteti: nagyon alacsony kockázati osztályú, három építményszintes épületnél egy lakóegységnél a tartószerkezetekre 15 perc a követelmény, több lakóegységnél 30 perc.

A kamarai tájékoztató öt feltétele

A MÉK Tűzvédelmi Tagozatának tájékoztatója szerint az építész- és szakági tervezők is nagy biztonsággal meg tudják állapítani a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést, ha az alábbi feltételek együtt teljesülnek:

• szabadon álló épületről van szó, amely a szomszédos telkeken lévő épületektől tűztávolságon kívül áll,
• az épület a vele azonos telken álló épületektől tűztávolságon kívül esik, vagy azokkal egy tűzszakaszként kialakítható,
• az épület egyetlen lakóegységből áll,
• beépített tetőtér nincs tervezve,
• a kiürítés első szakasza geometriai módszerrel igazolható.

Ha ezek közül egy vagy több nem teljesül, a tájékoztató tűzvédelmi szakember bevonását javasolja a tervezésbe. Ez kamarai tájékoztató, nem jogszabály és nem TvMI.

Tipikus helyzetek, amikor a tájékoztató is szakembert javasol

• Több szinten több lakóegység van, mert ilyenkor homlokzati tűzterjedési követelmény van, amely a tájékoztató megfogalmazásában bonyolult szabályrendszert alkot.
• Tűztávolságon belül áll egy homlokzat- vagy tetőszakasz, amelyet tűzszakaszhatárként kell kialakítani, vagy tűzfalra van szükség.
• A homlokzatról a magastetőre terjedő tűz elleni részleteket (például a tető beszellőző légrését) kell megtervezni. A tájékoztató szerint ez a kis lakóépületek jellemző tűzterjedési módja, ezért erre konzultációt javasol.
• Beépített tetőtér készül, mert a rétegrend elemeire tűzvédelmi osztálykövetelmény vonatkozik.
• Több lakóegységnél a tűzgátló lezárásokat (ajtók, csappantyúk, réslezárók, hézagtömítések) és a gépészeti átvezetéseket kell helyesen kialakítani.
• A kiürítés geometriai módszerrel nem igazolható, részletes számítás kell.
• A külső oltóvíz nem biztosítható közterületi tűzcsapról, ezért telken belüli tűzcsaphálózat vagy oltóvíztározó kell.
• Hő- és füstelvezetésre van szükség.
• Szigetüzemű napelemes rendszer készül.

Ez a tájékoztató ajánlása, nem jogszabályi előírás.

A bevonás három formája

A tűzvédelmi szakember bevonása nem csak önálló tűzvédelmi tervfejezet készítését jelentheti.

• Önálló tűzvédelmi tervfejezet. A tűzvédelmi tervező készíti, és a tűzvédelmi tartalomért ő felel.
• Tűzvédelmi konzultáció. A MÉK Tűzvédelmi Tagozatának tájékoztatója szerint a tűzvédelmi szakember felkérhető konzultációra, szakértésre is: átnézi a terveket jegyző tervezők munkáját, tűzvédelmi szempontból észrevételezi és korrektúrázza. Ez a tevékenység a tájékoztató szerint nem minősül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) szerinti építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek, és a teljes tervezői felelősséget ilyenkor az építész és a terveket jegyző szakági tervező viseli.
• Tűzvédelmi szakember nélkül. Ha nem kötelező tűzvédelmi dokumentációt készíteni, és tűzvédelmi tervezőt sem kérnek fel, az építész- és a szakági tervezők a saját, nem önálló tűzvédelmi tervfejezetükben igazolhatják a rájuk vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek való megfelelést. Egyszerű bejelentési eljárásban ezt az opciót lehet választani.

Véleményünk szerint többlakásos háznál legalább a konzultáció indokolt.

Öt gyakori tévhit

1. „Ha nem kell tűzvédelmi dokumentáció, nincs tűzvédelmi követelmény.” Nem így van. Az OTSZ 1. § (1) bekezdése minden tervezésre és átalakításra vonatkozik, csak a követelmények kimutatásának helye más.

2. „Kis háznál a tűzvédelem senkinek a felelőssége.” Aki a követelményeket kimutatja, teljes polgári és büntetőjogi felelősséggel tartozik értük (MÉK Tűzvédelmi Tagozat, 2025. augusztus 27.).

3. „Csak a magas épület kockázatos.” A pince is számít, mert a kijárati szint alatti mélység is befolyásolja a kockázati osztályt, és a nagy befogadóképességű helyiség is magasabb osztályt eredményezhet.

4. „Lakóháznál a lakásszám nem számít.” Alacsony kockázati osztályú lakóépületnél 6-nál több lakás esetén tűzvédelmi szakkérdést kell vizsgálni.

5. „Tűzvédelmi tervező csak az engedélyhez kell.” A szakkérdés a használatbavételnél is előkerül, és a felelős műszaki vezető köteles a tűzvédelmi dokumentációban szereplő követelményeket megvalósítani, és erről nyilatkozni (Ttv. 21. § (5)-(6) bekezdés).

Gyakori kérdések

Kell-e tűzvédelmi tervező egy kisebb lakóépülethez?

Egyszerű bejelentéssel építhető, legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépületnél a 3. melléklet 11. sora nem ír elő tűzvédelmi szakkérdést. Engedélyezési eljárásban nagyon alacsony kockázati osztályú lakóépületnél sem, alacsony kockázati osztályú lakóépületnél pedig legfeljebb 6 lakásig és 1000 m² összes nettó alapterületig nem. Az OTSZ követelményeit ettől még be kell tartani.

Egyszerű bejelentésnél kell-e tűzvédelmi tervező?

Egyszerű bejelentésnél nincs kötelező tűzvédelmi munkarész, a tűzvédelmi követelményeket viszont be kell tartani. A MÉK Tűzvédelmi Tagozatának tájékoztatója szerint az építész- és szakági tervezők maguk is nagy biztonsággal meg tudják állapítani a megfelelést, ha az épület szabadon áll, a szomszédos telkek épületeitől tűztávolságon kívül van, a saját telkén álló épületektől is tűztávolságon kívül esik vagy velük egy tűzszakaszként kialakítható, egyetlen lakóegységből áll, nincs benne beépített tetőtér, és a kiürítés első szakasza geometriai módszerrel igazolható. Ha ezek közül egy vagy több nem teljesül, a tájékoztató tűzvédelmi szakember bevonását javasolja.

Ki mutatja ki a követelményeket, ha nincs tűzvédelmi dokumentáció?

Az építész és a szakági tervezők, a saját munkarészükben. A MÉK Tűzvédelmi Tagozatának állásfoglalása szerint teljes és közös polgári és büntetőjogi felelősséggel tartoznak érte.

Mi a különbség az önálló tűzvédelmi tervfejezet és a tűzvédelmi konzultáció között?

Önálló tűzvédelmi tervfejezetnél a tűzvédelmi tervező készíti a tervfejezetet, és a tűzvédelmi tartalomért ő felel. Konzultációnál a tűzvédelmi szakember átnézi és észrevételezi a terveket jegyző tervezők munkáját, de a teljes tervezői felelősséget az építész és a terveket jegyző szakági tervező viseli (MÉK Tűzvédelmi Tagozat tájékoztatója).

Átalakításnál vagy rendeltetésváltásnál kell-e tűzvédelmi tervező?

Az építési engedélyhez és kivitelezési dokumentációhoz nem kötött átalakításnál, bővítésnél és rendeltetésváltásnál a MÉK állásfoglalása szerint nem kötelező. Az OTSZ követelményeit viszont ilyenkor is teljesíteni kell, ezért érdemes megfontolni a bevonását, különösen, ha a rendeltetés érdemben változik. Rendeltetésváltásnál tűzvédelmi hatósági bejelentési kötelezettség is lehet (Ttv. 20. § (1) bekezdés).

Mikor érdemes a tűzvédelmi tervezőt bevonni?

A lehető legkorábban, a koncepció vagy a vázlatterv szakaszában. A TvMI-k a tűzvédelmi koncepció kidolgozását a tűzvédelmi tervező feladatának tekintik, és a kockázati osztály, valamint a szakkérdés-küszöbök a tervezés elején dőlnek el. Ez ajánlás, nem jogszabályi kötelezettség.

Nem biztos benne, hogy kell-e?

Ha bizonytalan, hogy az Ön építményéhez kell-e tűzvédelmi dokumentáció, a döntést az épület adatai alapján lehet meghozni: rendeltetés, szintszám, pince, összes nettó alapterület, lakásszám, a legnagyobb helyiség befogadóképessége és az eljárás típusa.

A tűzvédelmi tervező ezen felül általában a következőket kéri:

• a használók menekülési képességét (például gyerekek, idősek, betegek), mert a kockázati osztályt az OTSZ 1. mellékletének táblázatai adják, és a menekülési képesség is beleszámít (OTSZ 12. § (1) bekezdés d) pont),
• tárolásnál a tárolt anyagot és a tárolási módot,
• a legfelső és a legalsó szint padlójának magasságát a kijárati szinthez képest.

Az építésztől tapasztalatunk szerint a következőkre van szükség: helyszínrajz a szomszéd épületekkel és a telekhatártól mért távolságokkal, alaprajzok, homlokzatok, metszetek, a szerkezeti rétegrendek, valamint a gépészeti és villamos koncepció. Másolható adatlistát és tervfázis-táblát a tűzvédelmi tervfejezet megrendeléséről szóló cikkünkben talál.

Kérjen ajánlatot tűzvédelmi tervezésre, és írja meg ezeket az adatokat, a már meglévő terveket és azt, hogy új építésről vagy átalakításról van szó. A tűzvédelmi tervezési szolgáltatásunkról bővebben is olvashat.